szombathelyiferencesek

EUCHARISZTIA

AZ ELSŐ SZENTÁLDOZÁS GYERMEKEK RÉSZÉRE​​

Plébániánkon az első szentáldozást az általános iskola 4. osztálya elején, szeptember végén október elején szolgáltatjuk ki. Ehhez két év folyamatos hitoktatás és a vasárnapi szentmiséken való rendszeres részvétel szükséges, és megelőzi az első szentgyónás. Fontos, hogy a gyerekeket a szülők és a család – jó példával és támogatással – folytonosan segítse a készületben és a keresztény életben való növekedésben. Az elsőáldozásra készülő gyermekek szüleinek péntek esténként januártól májusig, majd a következő ősszel  2-3 hetente rendezünk megbeszélést.

A JELENTKEZÉS MÓDJA AZ ELSŐÁLDOZÁSRA KÉSZÜLŐ CSOPORTBA​

  • az általános iskolában a hitoktatónál kell jelentkezni
  • idősebb korban a plébános várja a jelentkezőket a plébániai irodában

FELNŐTT KORBAN

Felnőtt korban az elsőáldozásra való felkészítés – leginkább a keresztelési és bérmálkozási felkészítéssel együtt – legalább egy éven át tart, hogy a keresztény élet gyakorlatában biztos módon előrehaladjon a jelentkező. Személyes jelentkezéshez és beszélgetéshez e-mailben szhely.ofm.pleb@gmail.com vagy személyesen egyeztethet időpontot a plébános atyával.

AZ EUCHARISZTIA ÉS A SZENTMISE ÜNNEPLÉSE​​

A szentmise, az Eucharisztia hálaadás Jézus keresztáldozatáért és föltámadásáért, vagyis azért, hogy boldog, örök életet kaptunk, és lakoma, ahol Krisztus testét és vérét vesszük és így a Főben egyesül a közösség. A szentmise így Jézus kereszthalálának és föltámadásának emlékezete és megújítása, melyben újra és újra az egykori húsvét jelenik meg. Minden szentmise végtelen értékű, nemcsak egy-egy emberért szóló, hanem sokakért, a hitben élőkért való áldozat.

Már a feltámadásról szóló beszámolókban is azt látjuk, hogy az apostoli közösség a kenyértörés eseményében, az Eucharisztia Jézus által történő kiosztásában ismeri fel az Úr jelenlétét, az Apostolok Cselekedete pedig beszámol róla, hogy az első keresztények pünkösd után valamint Jézus parancsa szerint, mindig a hét első napján, vagyis vasárnaponként tették ugyanezt. Felolvasták és magyarázták az ószövetségi Szentírás egy-egy részletét, majd megbánták a jó Isten és a közösség ellen elkövetett bűneiket, ezután pedig magukhoz vették Jézus Krisztus Testét és Vérét.

Az Eucharisztia vétele egyesülés Krisztussal és az ő titokzatos testével, az Egyházzal. A szentáldozás segít a jóra való törekvésben, segít megszabadulni a bűntől, a rossz szokásainktól, a betegségektől, erőt ad a kísértésekben és a betegségekben, és erőt ad a másik ember elfogadására, az egységre, hiszen „egy kenyérből és egy kehelyből részesülünk.”

A szentmisére mindig nyitottsággal és mély hittel érkezzünk, hiszen Jézus szavával és testével segíteni, gyógyítani, változtatni tud. Készüljünk imával, hogy lecsöndesedjünk és igazán a lényegre, az Úrra figyeljünk. Ezért igyekezzünk ne csupán a szentmise kezdésének időpontjára a templomba érkezni, hanem valamivel korábban, hogy csendben, imádságban készülhessünk az Úr Jézussal való találkozásra.

A szentmisén vegyünk részt aktívan az énekekben, imádságokban: ez elmélyíti a misztériummal való találkozást, megtisztít és megerősít a Krisztussal való egyesülésben. Aki veheti Krisztus Testét és Vérét, az vegye és erősödjék általa, amikor pedig valaki – valamilyen belső okból – nem veheti magához, ajánlott, hogy legyen köztünk és velünk a szentmisén. Ha pedig valami bűn terheli lelkünket és gátolja a szent találkozást, a gyóntatószék ajtaja mindig nyitva áll az Istennel való kiengesztelődésre és újjászületésre. Aki nem szentségi házasságban él – pl. együttélés, bármelyik fél szentségi házassága után létesített életközösség – az Eucharisztia vételében csak akkor részesedhet, ha ezt az életkapcsolatát az egyház törvényei szerint rendezi. Azok a házaspárok, akik külön élnek, de egyedül maradtak, szentáldozáshoz járulhatnak. Akinek kételye van, hogy járulhat-e tiszta szívvel szentáldozáshoz, kérdezzen meg egy lelki atyát erről.