A bérmálás a szeretet köteléke, pecsétje, amellyel a jó Isten magához kapcsol bennünket, vagyis kiárasztja szívünkbe Lelkét. A szeretetnek ez a tapasztalata ad erőt, hogy életünket egészen Istennek szenteljük, azaz, hogy tudatosítsuk és fokozatosan elsajátítsuk a keresztény élet tartalmát és mélységét. Ez feltételezi, hogy a bérmálkozásra jelentkező fokozatosan elsajátítja és tudatosan éli a keresztény életmódot, azaz:

• Ismeri az evangéliumot, Jézus Krisztus tanítását,
• Megfelelően ismeri a keresztény hit tanítását,
• Személyes kapcsolata van a Szentháromságos Istennel, azaz a teremtő Atyával, a megváltó Fiúval és az éltető Szentlélekkel, rendszeresen, naponta imádkozik, ismeri a keresztény közösség közös imamódjait,
• Szentségi életet él (rendszeres gyónás, heti szentmise és -áldozás)
• Életét a keresztény életforma és erkölcs szerint alakítja és az ezzel ellentétes erkölcsi viselkedésnek tudatosan ellentmond, igyekszik megélni és valóra váltani az evangélium tanítását,
• Ismeri az egyházközség életét.

Mindez korábban természetes élettere volt a keresztény családoknak, ma azonban erre csak a család, a hitoktatók és az egyházközség összehangolt és tudatos segítségével juthatnak el fiataljaink.